3. fejezet: Fizikai tárgyak

4. A fizikai tárgyak nyalábelmélete

4.1. Az elmélet lényege

A nyalábelmélet (bundle theory) első, klasszikus megfogalmazása George Berkeley nevéhez köthető. Íme az ismert passzus:

Például abban a kijelentésben, hogy egy kocka kemény, kiterjedt és szögletes, a kocka szót úgy tekintik, mint ami olyan szubjektumot vagy szubsztanciát jelöl, amely különbözik a róla predikált és benne létező keménységtől, kiterjedéstől és alaktól. Ezt én nem tudom felfogni: számomra a kocka semmiben nem különbözik azoktól a dolgoktól, amelyeket a móduszainak vagy akcidenciáinak neveznek. És ha azt mondjuk, hogy a kocka kemény, kiterjedt és szögletes, akkor nem arról van szó, hogy e minőségeket egy tőlük különböző és őket hordozó szubjektumnak tulajdonítjuk, hanem csak arról, hogy kifejtjük a kocka szó jelentését. (1710/1985: 203, kiemelés tőlem, T. J.)

Két dolog világos e passzusból. (1) Nem léteznek szubsztrátumok, nincsen semmi, ami a tulajdonságokat hordozná. (2) Egy fizikai tárgy nem más, nem több, mint tulajdonságainak együttese vagy nyalábja.

Szerintem két kérdés merül fel mindenkiben ama tézis hallatán, hogy egy fizikai tárgy nem más mint tulajdonságainak együttese. Az egyik: mit jelent az, hogy a fizikai tárgyak tulajdonságait nem hordozza semmi? A másik: amennyiben nincsenek szubsztrátumok, mi tartja össze a tulajdonságok nyalábjait?

Ami az első kérdést illeti: a nyalábelmélet szerint a tulajdonságok bizonyos kombinációi egyszerűen csak előfordulnak (occur). A mód, ahogyan a tulajdonságok létmódjáról beszélünk, ahhoz a módhoz hasonlít, mint amikor azt mondjuk, hogy „havazik" vagy „esik". E két esetben sem beszélünk a havazás vagy az eső esésének a hordozójáról vagy szubjektumáról.

Ami a második kérdést illeti: a nyalábelmélet szerint létezik a tulajdonságokon kívül egy speciális, másodrendű reláció, és ez a reláció kapcsolja össze a tulajdonságokat, határozza meg azok együttjárását. (Ennek a relációnak több neve is van: „kollokáció", „koaktualitás", „komprezencia".) Vagyis a nyalábelmélet szerint valójában egy fizikai tárgy nem pusztán tulajdonságainak együttese, hanem tulajdonságai együttese PLUSZ komprezencia reláció.

Félreértés ne essék: az, hogy a nyalábelmélet híve azt állítja, hogy a tulajdonságai mellett a fizikai tárgyak alkotóelemei között van egy reláció is, amely az illető fizikai tárgyak tulajdonságainak együttjárását határozza meg, nem jelenti azt, hogy ezzel a nyalábelmélet híve visszacsempészné a szubsztrátum fogalmát. A döntő különbség a szubsztrátumelmélet szubsztrátum fogalma és a nyalábelmélet komprezencia reláció fogalma között az, hogy míg a szubsztrátum alapvetően más természetű, mint a tulajdonságok, addig a komprezencia reláció nem különbözik alapvetően a tulajdonságoktól. Ha ugyanis a tulajdonságokat univerzáléknak tekintjük, akkor a komprezencia reláció is univerzálé. Ha pedig a tulajdonságokat trópusoknak tekintjük, akkor a komprezencia reláció is trópus.

4.2. A nyalábelmélet két típusa

A nyalábelméletnek - épp úgy, ahogy a szubsztrátumelméletnek - két változata van a szerint, hogy az elmélet híve tulajdonságokon univerzálékat ért-e vagy partikulárékat. A nyalábelmélet realizmussal kombinált változata (Hochberg 1964, Casullo 1984, Van Cleve 1985/1998) szerint a fizikai tárgyak ontológiai szerkezete a következőképpen fest:

Realista nyalábelmélet (def.): egy fizikai tárgy = univerzálék nyalábja.

A realista nyalábelmélet ontológiája szerint a világ alapvető elemei egyneműek: a világ alapvetően univerzálékból áll. Vagyis a világ alapvető elemei között - ellentétben a szubsztrátumelmélettel - nem találjuk meg a partikularitást. Következésképpen a világban minden partikuláris dolog származtatottan partikuláris. Mármost a fizikai tárgyak partikularitását az univerzálék agglomerációja eredményezi; egy fizikai tárgy attól partikuláris, hogy esetében nagyon sok univerzálé együttjár. Vedd az univerzálék igen nagy készletét, végy hozzá egy relációt, a komprezenciát, és íme: eljutottál a partikuláris fizikai tárgyakig.

A nyalábelmélet trópuselmélettel kombinált változata (Williams 1953/2004, Campbell 1981/1998, 1990, Simons 1994/1998) szerint a fizikai tárgyak ontológiai szerkezete a következőképpen fest:

Trópus nyalábelmélet (def.): egy fizikai tárgy = trópusok nyalábja.

A trópus nyalábelmélet szerint - hasonlóan a realista nyalábelmélethez és ellentétben a szubsztrátumelmélettel - a világ alapvető elemei egyneműek, de - hasonlóan a szubsztrátumelmélethez és ellentétben a realista nyalábelmélettel - a világ alapvető elemei között találjuk a puszta partikularitást. A világban ugyanis alapvetően partikuláris tulajdonságok (trópusok) léteznek. Következésképpen: a trópus nyalábelmélet szerint - hasonlóan a realista nyalábelmélethez és ellentétben a szubsztrátumelmélettel - a fizikai tárgyak kizárólag tulajdonságok nyalábjai, de - hasonlóan a szubsztrátumelmélethez és ellentétben a realista nyalábelmélettel - az alkotóelemek, melyek partikulárissá teszik a fizikai tárgyakat, nem származtatottan partikulárisak.