5. fejezet: Események

4. Az események téridő-régió elmélete

4.1. A téridő-régió elmélet lényege

Mindenki egyetért abban, hogy az események konkrét entitások, abban az értelemben, hogy térben és időben mennek végbe. Több filozófus (Quine 1960, 1985/1996, Lemmon 1967, Davidson 1985) azonban úgy véli: az eseményeknek nincsenek is egyéb tulajdonságaik, mint a térbeli és időbeli tulajdonságaik. Úgy vélik: egy eseményt kizárólag az határoz meg, hogy hol és mikor történik. E nézet szerint tehát az események nem mások, mint meghatározott téridő-régiók. Innen az elmélet neve.

Ha az eseményeket kizárólag az határozza meg, hogy hol és mikor történnek, akkor ez azt jelenti, hogy az eseményeket kizárólag extrinzikus vagy relációs tulajdonságaik határozzák meg. Ez pedig azt, hogy az eseményeknek nincsen belső, ontológiai szerkezetük. Metafizikailag primitív, irreducibilis entitások. Természetesen az eseményeknek vannak részeik (tudniillik temporális részeik: korábbiak és későbbiek), de metafizikai alkotóelemeik (ahogyan e fogalmat a „Fizikai tárgyak című fejezet 2. részében meghatároztam) nincsenek.

Vegyük észre, hogy az események téridő-régió elmélete mennyire hasonlít a fizikai tárgyak nominalista elméletéhez. Emlékezzünk csak: a nominalista szerint a fizikai tárgyak nem rendelkeznek ontológiai szerkezettel. Metafizikailag irreducibilis, primitív entitások. Amikor egy fizikai tárgynak különböző minőségeket tulajdonítunk (azt mondjuk például: „a paradicsom piros", „a paradicsom kerek" stb.), akkor a „piros" és „kerek" szavak nem referálnak saját jogukon létező entitásokra, a pirosság illetve a kerekség tulajdonságára. E leírások anélkül igazak, hogy a kérdéses fizikai tárgynak metafizikai alkotóeleme volna a pirosság és a kerekség.

Ehhez hasonlóan: amikor leírunk egy eseményt, akkor a téridő-régió elmélet szerint a leírás nem azért határozza meg az illető eseményt, mert kifejezi annak metafizikai szerkezetét. Ilyennel ugyanis nem rendelkezik. Következésképpen: egy és ugyanazon eseményt nagyon különböző módokon is leírhatunk. Például: „S lenyomta a kilincset", „S kinyitotta az ajtót", „S megzavarta a betörőt" stb. E leírások éppen azért vonatkozhatnak egy és ugyanazon eseményre, mert a kérdéses eseménynek „a kilincs lenyomása", „az ajtó kinyitása" és „a betörő megzavarása" nem metafizikai alkotóeleme.

Mármost elég nyilvánvaló: ha az eseményeket téridő-régiókkal azonosítjuk, vagyis kizárólag a térbeli és időbeli tulajdonságaik alapján individuáljuk, akkor azt kell állítanunk, hogy egy időben és egy helyen egyszerre csak egyetlen esemény mehet végbe.

Hogyan határozza meg tehát a téridő-régió elmélet az események azonosságfeltételét?

e₁ és e₂ esemény akkor és csak akkor azonosak, ha e₁ és e₂ ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben történik.

Felmerül persze a kérdés: ha az eseményeket pusztán térbeli és időbeli tulajdonságaival individuáljuk, akkor milyen viszony van az események mint konkrét partikulárék és a fizikai tárgyak mint konkrét partikulárék között? A téridő-régió elmélet hívei szerint „[a] fizikai tárgyak [...] nem különböznek az eseményektől [...]" (Quine 1960: 131). Egy esemény ugyanis - éppen úgy, ahogy egy fizikai tárgy - kitölti a tér egy meghatározott helyét, minek következtében több esemény - éppen úgy, ahogy több fizikai tárgy - egy időben nem lehet egy és ugyanazon a helyen. Az elmélet hívei szerint tehát az események és a fizikai tárgyak nem alkotnak külön metafizikai kategóriát. A köztük lévő különbség pusztán fokozati: míg az események viszonylag gyorsan és néha kiszámíthatatlanul változnak, addig a fizikai tárgyak csak lassan és belsőleg koherens módon (Quine 1970).

4.2. Milyen viszonyban van a téridő-régió elmélet az előző fejezetekben tárgyalt elméletekkel?

Az események téridő-régió elmélete nem kompatibilis az endurantizmussal. Az endurantisták ugyanis éles különbséget tesznek a háromdimenziós fizikai tárgyak és az események között. Az endurantista - ellentétben az események téridő-régió elméletének híveivel - metafizikai-kategóriális különbséget lát például egy fa (mint háromdimenziós entitás, amely létezése minden pillanatában teljes egészében prezentálódik, és amelynek ennélfogva nincsenek temporális részei) és a fa élete (mint esemény, melynek temporális részei vannak) között.

Az események téridő-régió elmélete tehát kizárólag a perdurantizmussal konzisztens: a fizikai tárgyak és az események között nincsen metafizikai-kategoriális különbség; a fizikai tárgyak éppúgy, ahogy az események, temporális részeik fúziói.

Az elméletek egyik szokásos (és igen markáns) kombinációja tehát a következőképpen fest: (1) nominalizmus a tulajdonságok vonatkozásában, (2) nominalizmus a fizikai tárgyak vonatkozásában, (3) perdurantizmus a fizikai tárgyak perzisztenciájának vonatkozásában, és (4) az események téridő-régió elmélete.

4.3. A téridő-régió elmélet fő nehézsége

Az események téridő-régió elméletével szemben a legfontosabb ellenvetés az, hogy az elmélet szerint olyan esetekben is azonosítanunk kell eseményeket, amikor intuíciónk szerint több eseményről van szó.

Tegyük fel, hogy valaki átússza a Balatont és eközben megfázik. A Balaton átúszását és az illető személy megfázását intuitíve két különböző eseménynek tartjuk, mégis - mivel egy és ugyanazon téridő-régióban mennek végbe - az elméletnek egy és ugyanazon eseménynek kell tekintenie, és ez implauzibilis.

A téridő-régió elmélet híve válaszolhatja azt, hogy az iménti érv kizárólag abból meríti a meggyőzőerejét, hogy nagyon durván határozta meg az átúszás és a megfázás térbeli és időbeli tulajdonságait. Úgy állította be, hogy pontosan ugyanabban az időpontban kezdődött az átúszás és a megfázás, holott a megfázás egészen bizonyosan későbbi időpontban kezdődött és későbbi időpontban fejeződött be, mint az átúszás, illetve úgy állította be, hogy pontosan ugyanazon a helyen „történt" az átúszás és „ment végbe" a megfázás, holott az átúszás ott „történt", ahol az illető egész teste volt, a megfázás ezzel szemben az illető testének csak egy bizonyos részében „ment végbe".

Nézzünk egy precízebb formájú ellenvetést, Donald Davidsonét. (Ne zavarjon, hogy az elmélet hívei között is feltűntettem Davidsont: Davidson többször változtatta az álláspontját az események természetének vonatkozásában!) Íme a sokat idézett passzus:

Vajon a tér és az idő együttesen egyértelműen meghatároz egy eseményt; azaz szükséges és elégséges ahhoz, hogy az események azonosak legyenek egymással, hogy pontosan ugyanazt az időt és helyet foglalják el? [...] Jómagam nem vagyok bizonyos benne, hogy [...] az események esetében a tér és idő azonossága elegendően biztosítja az azonosságukat. [...] [Ú]gy tűnik [ugyanis], hogy természetes dolog azt állítani, hogy végbemehet két különböző változás egy szubsztancia egészében pontosan ugyanabban az időben. Például ha egy vasgolyó felhevül egy bizonyos percben, és ugyanebben a percben körbeforog [...], azt kell vajon mondanunk, hogy e két dolog egy és ugyanazon esemény? (1969/1998: 306)

Davidson szerint nem. A vasgolyó forgása és hevülése két különböző esemény.

Mit felelhet erre az érvre a téridő-régió elmélet híve? Azt, amit az előző ellenvetésre is: Davidson durván írta le a golyó forgásának és hevülésének időbeli tulajdonságait. Ugyanis nyilván a forgás hevítette fel a vasgolyót, következésképpen a forgásnak időben meg kellett előznie a hevülést, következésképpen a forgásnak és a hevülésnek különböznek az időbeli tulajdonságai, következésképpen a vasgolyó forgása és hevülése a téridő-régió elmélet szerint is két különböző esemény. A téridő-régió elmélet tehát működik: ott ahol intuitíve különbséget teszünk két esemény között, ott a téridő-régió elmélet is különbséget tesz.

Ez a védekezés azonban nem elég erős. Davidsonnak ugyanis csak annyit kell kikötnie: nem a forgás hevíti fel a forgó vasgolyót, hanem valami más, mondjuk a forgó vasgolyó alatt levő láng. A következőről van szó: adott egyrészről h helyen és t időben forgó vasgolyó mint esemény, másrészről adott az ugyanazon a h helyen és ugyanabban a t időben (nem a forgástól) hevülő vasgolyó mint esemény, melyeket a téridő-régió elmélet - lévén azonosak a térbeli és időbeli tulajdonságaik - egy és ugyanazon eseménynek tekint. Csakhogy a gondolatkísérletben szereplő két esemény intuíciónk szerint nem azonos; a két eseménynek különböznek az oksági tulajdonságai. Mástól forog a vasgolyó és mástól hevül. Mást képes okozni a forgó vasgolyó és mást a hevülő.

Mi következik mindebből? A legtöbb filozófus szerint az, hogy az események téridő-régió elmélete nem ad megfelelő vagy teljes leírást az eseményekről. Félreértés ne essék: az eseményeknek természetesen lényegi tulajdonsága mind a helye, mind pedig az ideje, Davidson ellenvetése azonban arra mutat rá, hogy e két tulajdonság együttesen nem elégséges ahhoz, hogy meghatározzunk egy eseményt, és ezzel meg tudjunk különböztetni egy másiktól.

4.4. A téridő-régió elmélet védelme: szükségszerű téridőbeli koincidencia (Myles Brand javaslata)

Mint láttuk: az az események téridő-régió elméletének legfőbb hibája, hogy olyan eseményeket is azonosnak tekint, amelyek intuíciónk szerint különböznek egymástól. A téridő-régió elmélet egy lehetséges védelme (lásd: Brand 1976, 1977) a következő: két esemény akkor és csak akkor azonos, ha szükségszerű, hogy a téridő ugyanazon régióját foglalják el. Vagyis: ellentétben a 4.1. részben proponált nézettel, mely szerint a és b esemény akkor és csak akkor azonos, ha de facto ugyanazt a téridő régiót foglalják el, Brand annyi módosítást tesz, hogy kiköti: a és b esemény akkor és csak akkor azonos, ha a-nak és b-nek ugyanazt a téridő régiót kell kitöltenie. Tézisszerűen:

a és b esemény akkor és csak akkor azonosak, ha logikailag nem lehetséges, hogy ne foglalják el ugyanazt a téridő régiót, vagyis ha logikailag nem lehetséges, hogy különbözzenek a tér és időbeli tulajdonságaik.

Amennyiben ezzel a kikötéssel élünk, megvédhető a téridő-régió elmélet Davidson ellenvetésével szemben. Ekképp: a de facto egy és ugyanazon a helyen forgó és hevülő vasgolyó valóban két esemény, ugyanis lehetséges volna a vasgolyónak csak forogni, de hevülni nem, illetve csak hevülni, de forogni nem, vagyis nem szükségszerű, hogy a vasgolyó egy időben és egy helyen forog és hevül. Egyszóval: különbözhetnének a vasgolyó forgásának és hevülésének mint eseményeknek a téridőbeli tulajdonságaik, függetlenül attól, hogy de facto épp koincidálnak.

Vedd észre: Brand javaslata - ellentétben a de facto téridő-régió elmélettel - megengedi azt, hogy egy időben és egy helyen egyszerre több esemény menjen végbe! Sőt, Brand valójában nagyon kevés egymással térben és időben koincidáló a és b eseményt tekint azonosnak, lévén nagyon kevés egymással térben és időben koincidáló a és b esemény között állhat fenn szükségszerű viszony. Nehéz elképzelni mást: azok az események koincidálnak szükségszerűen, amelyek leírása szemantikailag ekvivalens. Például: az az esemény, hogy Brutus megölte Caesart, és az az esemény, hogy Caesar meghalt Brutus által, vagy az az esemény, hogy Tamás fenékberúgta Ervint, és az az esemény, hogy Ervin fenékbe lett rúgva Tamás által, egy és ugyanazon események, ugyanis logikailag nem lehetséges, hogy az egyik végbemenjen egy helyen és egy időben, de a másik ne menjen végbe ugyanazon a helyen, ugyanabban az időben.

4.5. Brand javaslatának bírálata

Brand javaslatával szemben a legfőbb ellenvetés a következő: milyen alapon gondolhatjuk azt a és b eseményről, hogy csak de facto és nem szükségszerűen koincidálnak? Például milyen alapon gondolja Brand azt, hogy a forgó és hevülő vasgolyó csak de facto és nem szükségszerűen koincidál? Ez a kérdés azért nagyon lényeges, mert ha csak annyit tudunk a és b eseményről, hogy a és b esemény téridőbelileg koincidál, vagyis hogy megegyeznek a térbeli és időbeli tulajdonságaik, akkor ez nem jogosít fel bennünket arra, hogy különbséget tegyünk de facto és szükségszerű koincidálásuk között. Ahhoz, hogy különbséget tegyünk de facto és szükségszerű koincidálásuk között, a és b eseményről valami mást is kell tudnunk.

A következőről van szó: annak a modális kijelentésnek, hogy „a végbemehetne b nélkül és b végbemehetne a nélkül", nincsen alapja abban az esetben, ha a-t is és b-t is pusztán téridőbeli tulajdonságaikkal azonosítjuk. Más szavakkal: ha csak annyit tudunk a-ról és b-ről, hogy milyen térbeli és időbeli tulajdonságokkal rendelkeznek, és úgy gondoljuk, hogy a és b kizárólag térbeli és időbeli tulajdonságokkal rendelkezik, akkor ez nem lesz elegendő ama modális intuíció alátámasztására, hogy a végbemehetne b, és b végbemehetne a nélkül. Davidson példájára alkalmazva: ha a vasgolyó forgásáról és a vasgolyó hevüléséről csak annyit tudunk, hogy hol és mikor mennek végbe, és azt gondoljuk, hogy a térbeli és időbeli tulajdonságaikon felül nem is rendelkeznek más tulajdonságokkal, akkor ezzel nem lesz indokunk arra, hogy azt higgyük, hogy a vasgolyó forgása megtörténhetne akkor is, ha a vasgolyó épp nem hevülne, és a vasgolyó hevülhetne akkor is, ha nem forogna. A dolog ugyanis éppen fordítva áll: azért tudjuk azt, hogy a vasgolyó forgása végbemehet a vasgolyó hevülése nélkül, és a vasgolyó hevülése végbemehet a vasgolyó forgása nélkül, mert a vasgolyó forgásának, illetve a vasgolyó hevülésének eseményét valójában nem csak a vasgolyó forgásának illetve hevülésének a térbeli és időbeli tulajdonságaival azonosítjuk.

Ez, amennyire látom, knock-out ellenvetés Brand javaslatával szemben. Úgyhogy amennyiben valaki ragaszkodik az események téridő-régió elméletéhez, más módon kell védelmeznie azt.