5. fejezet: Események

3. Előzetes megfontolások az események természetéről

3.1. Partikulárék vagy univerzálék az események?

Az események - hasonlóan a fizikai tárgyakhoz - partikulárék. Ez azt jelenti, hogy minden esemény csak egyetlenegyszer, egy adott időben és egy adott helyen történhet meg vagy mehet végbe. Brutus például csak egyetlenegyszer szúr(hat)ta le Caesart: jelesül Rómában i.e. 44-ben. Caesar Brutus általi meggyilkolása mint esemény tehát nem tud még egyszer, más időben és/vagy más helyen megismétlődni illetve prezentálódni, következésképpen nem univerzálé.

Ellenvethetné valaki, hogy a mindennapi életben igenis beszélünk visszatérő eseményekről. Mondunk például olyanokat, hogy „visszatért a migrénem". E megfogalmazás azonban ne tévesszen meg! Amikor ugyanis visszatérő migrénről beszélünk, akkor ezzel csak azt mondjuk, hogy bizonyos fájdalom-partikulárék meghatározott típusba tartoznak: valamennyien migrének. Egyszóval: ahogy a fizikai tárgyak esetében beszélhetünk típusokról, melyekbe a partikuláris fizikai tárgyak tartoznak, éppen úgy beszélhetünk esemény-típusokról is, melyekbe különböző partikuláris események tartoznak.

Az egyetlen fontos filozófus, aki az eseményeket univerzáléknak tekintette, mondván az események igenis megismétlődni képes entitások, Roderick Chisholm (1970, 1971, 1976) volt. Nézetével azonban e helyütt nem foglalkozom, ahhoz ugyanis részletesen be kellene mutatnom azt a metafizikai hátteret, amelyből e különös nézet fakad. Ez azonban aránytalanul nehéz és hosszadalmas vállalkozás volna.

3.2. Konkrét vagy absztrakt entitások-e az események?

Ha konkrét entitásokon térben és időben levő entitásokat, absztrakt entitásokon pedig nem térben és időben levő entitásokat értünk, akkor az események konkrét entitások, ugyanis minden esemény térben és időben megy végbe. Ha azonban konkrét entitásokon olyan entitásokat értünk, melyekből egy időben egy helyen csak egyetlen darab lehet, és absztrakt entitásokon olyan entitásokat értünk, melyekből egy időben egy helyen több is lehet, akkor azt kell mondanunk: a filozófusok véleménye megoszlik atekintetben, hogy az események konkrétak-e vagy absztaktak. Egyes filozófusok szerint egy időben egy helyen több esemény is megtörténhet, és így az események absztraktak, más filozófusok szerint azonban egy időben egy helyen kizárólag egy esemény mehet végbe, és így az események konkrétak.

Az érdekes kérdés tehát az, hogy egy időben a tér egy meghatározott régiójában hány esemény mehet végbe? Amikor Brutus tőrével megöli Caesart, akkor két eseményről van szó, Caesar leszúrásáról és Caesar meggyilkolásáról, vagy csak egyetlenegyről? Amikor kinyitom a lakásom ajtaját, és ezzel megriasztom a lakásomban levő betörőt, akkor két eseményről van szó, az ajtó kinyitásáról és a betörő megriasztásáról, vagy csak egyről? Amikor Tamást megcsalja a felesége, akkor két eseményről van szó, a nemi aktus(ok)ról a szerető lakásában és emellett házasságtörésről, vagy csak egyetlenegyről? Látni fogjuk: a „hány esemény történhet egy időben egy helyen?" kérdésre adott válasz annak a függvénye, hogy milyen elméletet fogadunk el az események metafizikai természetéről.